Könyvtáros-kompetenciák - MKE konferencia

2018. március 14-én, az Országos Széchényi Könyvtárban Újra a könyvtárosok szakmai kompetenciáiról: kihívások és megoldások címmel, külföldi és hazai előadók bevonásával tartotta soron következő országos konferenciáját a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE). Az ülés levezető elnöke Barátné Hajdu Ágnes tanszékvezető, az MKE elnöke volt. Kiszl Péter intézetigazgató, doktori programunk vezetője Kutatói kompetenciák – a könyvtártudományi doktori képzés a szakmai innovációért, valamint egykori hallgatónk, Mészáros Kornélia, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtárának vezetője Hitetekhez ragasszatok tudományt: könyvtáros kompetenciák a XXI. század egyházi felsőoktatásában címmel tartott előadást a szakmai rendezvényen.

- Részletes program
- Fényképek az eseményről (MKE)

Az előadók csoportéképe

Ismét vendégünk volt S. Sárdi Margit

A Nyitott Napok 2018. tavaszi félévének második rendezvényére március 14-én került sor. Vendégünk, S. Sárdi Margit, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének nyugdíjas docense Konyhai receptes kéziratok a 17–18. századból című előadásában elmondta, hogy a gasztronómiatörténészek látható elfogultsággal tágyalják a – nevezzük így – „felhasználói” receptgyűjteményeket. Egyik érvük az, hogy e gyűjteményeknek nincs szerkezetük; a másik az, hogy – mint mondják – „összeollózzák” anyagukat.
Az előadás más fénybe kívánta helyezni a kéziratos felhasználói gyűjteményeket. S. Sárdi Margit véleménye szerint étkezési szokásainkról valójában nem a gyűjteményes, szerkesztett, sokszor fordított szakácskönyvek nyújtanak valósághű képet, hanem a felhasználók által összeírt recepteskönyvek, amelyek az összeíró saját konyhai gyakorlatát tükrözik.
Az előadás négy konyhai recepteskönyvet mutatott be a 18. század második feléből, ezekből három erdélyi, valószínűleg főnemesi hölgy műve, a negyedik németből fordított szakácskönyv felvidéki főnemesi hölgy számára. A kéziratok együttesen jelzik a folyamatot, amelynek során a 18. század második felében a magyar étkezési gyakorlat az újkori szokások szerint alakult át.

S. Sárdi Margit által kiadott szakácskönyvek:
Wesselényi Kata, Gazdasszonynak szükséges könyv, kiad. S. Sárdi Margit, Máriabesnyő, Attraktor, 2012 (Intra Hungariam, 3). – 104 l.
Balassa Ágnes Szakácskönyve: Anno 1769, kiad. S. Sárdi Margit, Máriabesnyő, Attraktor, 2012 (Intra Hungariam, 5). – 105 l.
Háziasszonyi fortélyok a 18. században, kiad. S. Sárdi Margit, Máriabesnyő, Attraktor, 2013 (Intra Hungariam, 7). – 107 l.
Liktáriumos könyv: 1764, kiad. S. Sárdi Margit, Máriabesnyő, Attraktor, 2017 (Intra Hungariam, 12). – 127 l.

- Fényképek az előadásról (Ágai Ágnes és Bibor Máté felvételei).

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vendégei voltunk

2018. március 12-én a KITI első éves MA-s hallgatóival a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárába látogattunk.

Itt először Kerékgyártó Ágnes, a Szociológiai Gyűjtemény munkatársa volt kalauzunk. Megismertetett bennünket a FSzEK, és azon belül a Szociológiai Gyűjtemény történetével és állományával, ill. feladataival és működésével. A leendő könyvtárosok elől a munka nehézségeit sem titkoló, érdekes előadás közben az épület egy részét is bejártuk.

A kihelyezett óra másik felében Sándor Tibor, a Budapest Gyűjtemény vezetője látott vendégül bennünket. Egyrészt ismertette a gyűjtemény történetét és összetételét, másrészt hangsúlyozta a digitalizálás és az internetes jelenlét fontosságát. Végül a légkondicionált, zsilipelő helyiséggel is ellátott (!) raktárban kaptunk ízelítőt a gyűjtemény kincseiből.

- Fényképek a látogatásról (Bibor Máté felvételei)
- A Szociológiai Gyűjtemény honlapja
- A Budapest Gyűjtemény honlapja

Digitális bölcsészet: Szláv és Balti Filológia

Folytatódott Intézetünkben a digitális bölcsészeti találkozók sorozata. A kar különböző intézeteiben folyó kutatások közös, gyors áttekintését célzó informális összejövetelek nem csak a Digitális Bölcsészet központ szolgáltatásainak tervezését segítik, de a kari igények és érdeklődés mentén új kapcsolatokat teremtenek intézetek, tanszékek, kutatói csoportok között.
2018. második digitális bölcsészeti találkozóján, március 14-én a Szláv és Balti Filológiai Intézet tapasztalatairól, igényeiről tartott előadást Urkom Aleksander.
Több, egyenként kis hallgatói létszámú nyelvi tanszéket összefogó intézetként a nyelvetületeken létrehozott on-line forrásokat aktívan használják, de az oktatás során gátolja munkájukat a hiányzó hardveres környezet.
Saját kutatási anyagaik, oktatási segédleteik digitális tárának építését is hátráltatja a hosszútávon fejleszthető, az egyetemi oktatási programba integráltan használható rendszerek hiánya. Urkom Aleksander az intézeti tartalomfejlesztési lehetőségek példájaként ismertette Szláv civilizáció címmel közzé tett weboldalukat s intézetük egyedi weboldalának letöltési lehetőségeit. Az ELTE BTK egységesülő webes arculatában az évek során testreszabott honlapról új helyre kerülhetnek anyagaik, így érdeklődéssel várják a Digitális Bölcsészeti Központ kezdeményezéseit.
Palkó Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett kutatási anyag repozitórium mellett ingyenes tudományos repozitóriumok, s a már évek óta működő EDIT is rendelkezésre áll a szöveges cikkek, dolgozatok biztonságos elhelyezésére.
Bár a Kar hardveres fejlesztéseiben a Központ sem illetékes, okkal bátorít minden kutatócsoportot a kutatási anyagok digitalizálására, előkészítésére. A szerzői jogi szabályozások kedvező változásai várhatóak, s a tárolás és közzététel terén máris számos lehetőség kínálkozik. A Központ leginkább ezek szervezésében, megismertetésében, a nemzetközi tudományos életben kialakult "jó gyakorlatok" elterjedésében segítheti Karunk oktatóit, szervezeti egységeit.

- Képek a találkozóról

Újra a Piarista Központi Könyvtár vendégei voltunk

2018. március 12-én a KITI másodéves, könyvtörténet-specializációs hallgatói látogattak a kegyesrendiek bibliotékájába, és ismerkedtek meg annak gyűjteményével, használatával, ill. az egyházi könyvtárak működésével.
A kihelyezett tanórán Baranya Péter könyvtárvezető az előbbiek mellett a gyűjtemény történetére és muzeális állományára helyezte a hangsúlyt, és természetesen nem maradt el a ritkaságok megtekintése sem.
A Piarista Központi Könyvtár legféltettebb kincse az ún. Lászlófy-kódex. Az Ulrich von Lilienfeld Concordantiae caritatis c. művét tartalmazó, gazdagon illusztrált, 1413-ban készült kéziratnak hasonmás kiadása is megjelent. A gyűjtemény másik kódexe, egy 13. századi, Párizsban készült Biblia.
Talán kevésbé látványos, de nagyon érdekes volt a többi bemutatott ritkaság is: görög nyelvű kódextöredékbe kötött könyv, supralibrosszal ellátott kötések, debreceni festett pergamenkötés, ősnyomtatványok és antikvák, a legrégebbi Magyarország-térképek egyike, I. Rákóczi György egyik könyve a fejedelem sajátkezű bejegyzésével, 18. századi növénytani munka kézzel színezett metszetekkel, II. Rákóczi Ferenc ábécés könyve, Ibrahim Müteferrika egyik nyomtatványa, Sík Sándornak dedikált Szerb Antal-, József Attila- és Radnóti kötetek stb.
Az állomány gazdagságát jól jellemzi, hogy a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában nemrég bezárt "Hitre, tudásra – A piaristák és a magyar művelődés" c. kiállításon bemutatott tárgyak jelentős részét a Piarista Központi Könyvtár kölcsönözte.

- Fényképek a látogatásról (Bibor Máté felvételei)
- A könyvtár honlapja
- Ízelítő a gyűjtemény ritkaságaiból

Egyszerűen szeretnénk szolgáltatni mint a Google - Káldos János az OKR-ről

2018. március 1-jén Kiszl Péter intézetigazgató Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban című mesterszakos kurzusa keretében Káldos Jánost, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Országos Könyvtári Rendszer Projekt (OKR) szakmai vezetőjét láttuk vendégül.
Káldos János Egy könyvtár változása - egy szakmai projektvezető szemszögéből című előadásában ismertette a könyvtári digitális átállás első korszakaként értékelhető OKR projekt várható eredményeit, különös tekintettel az Országos Könyvtári Platformra (OKP), a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) által kijelölt digitalizálási programra, illetve annak várható mennyiségi (és minőségi) mutatóira, a Digitalizálást Támogató Keretrendszerre (DTK). Kitért a digitális dokumentumokra vonatkozó kötelespéldány-szabályozás szükségességére, a webaratásra és webarchiválásra, a szabványosításra (MARC21, RDA), a névterek létrehozására és integrálására, a tartalommenedzsment rendszerek (Content Management System - CMS) modernizálására, a szerzői jogi vonatkozásokra és ezzel összefüggésben a General Data Protection Regulation (GDPR) életbe lépésére.
A prezentáció látványos eleme volt az OKR projektmenedzsment szoftverének bemutatása: a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) - OSZK alkotta konzorciumban mintegy 300 munkatárs, továbbá vállalkozók, támogatók munkáját kell határidőre összehangolni, folyamatosan monitorozva a kockázati tényezőket. A szakmai projektvezető szerint a 10 milliárd forintból megvalósuló, eddigi legnagyobb hazai könyvtárinformatikai fejlesztés sarkalatos pontja az OSZK egyidejű szervezeti átalakulása, a könyvtárosok szemléletváltása.
Káldos János élvezetes, adatgazdag, ugyanakkor szigorúan szakmai előadásai számunkra mindig szemléletformálóak. Érdeklődéssel várjuk az OKR kiteljesedését, az OSZK és ezáltal az egész magyar könyvtári rendszer szolgáltatásbővülését!

- Fotók az előadásról galériánkban

Kapcsolódó bejegyzéseink:
- Kiszl Péter és Káldos János a könyvtári digitalizálásról az M1 2017. november 5-i adásában
Káldos János Kiszl Péter meghívására, mesterszakos hallgatóink számára tartott korábbi előadásai:
- Az OSZK informatikai fejlesztéséről (2017)
- Az OSZK Librariában (2016)
- Piacgazdaság és könyvtárügy - jövőkép 2050-ig (2015)

Előadássorozatunk következő vendége Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója lesz.

Nyitott Napok 18.

Szeretettel várjuk Önt az előadássorozat tizennyolcadik délutánjára:

Konyhai receptes kéziratok a 17–18. századból

S. Sárdi Margit 
(ELTE BTK RMIT)

A rendezvény helyszíne:

az ELTE BTK KITI tanterme (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)

A rendezvény időpontja: 

2018. március 14. szerda 17:00

*
Házigazda: Bibor Máté

A kb. 50–60 perces, nyilvános előadások végén lehetőség nyílik kérdésekre, vitára.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges.

Nyomtatható meghívó | Regisztráció

*

- Az eseménysorozat honlapja

- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban
- Illusztrációnk az előadó által sajtó alá rendezett kötet borítója

Vendégünk volt Pesti Brigitta

A Nyitott Napok első idei előadója Pesti Brigitta, a bécsi egyetem (Universität Wien) oktatója, senior lecturer-a volt. 2018. február 28-án tartott, "Ellenség vagy divat? A 18. század végének változatos törökképe a bécsi udvarban és magyar környezetében" című előadásában elmondta, hogy ebben az időben a kelet felé irányuló politikai és gazdasági kapcsolatok is erősödtek, valamint megjelentek az első törökországi útleírások, ill. más etnológiai, földrajzi, kulturális témájú munkák a térségről. A 18. század végére Európa déli és délnyugati feléből kiindulva elterjedt egy kifejezetten pozitív Kelet-recepció. A fenyegető apokaliptikus ellenség, a "véreb" képét főként Európa nyugati felében váltotta fel a vonzó, egzotikus idegen sztereotípiája.

Az oszmán kultúra eufórikus befogadása kezdetben a főnemesi, királyi udvarokban celebrált "török" ünnepségek, operák bemutatásában, valamint "török" ruhában, orientális (vagy legalábbis akként értelmezett) kulisszák között ábrázolt portréfestményeken manifesztálódott. Miközben a bécsi udvarban is teret hódított magának az ún. „törökdivat” (Turquerie) – Mária Terézia pl. több törökruhás portrét készíttetett magáról és rendszeresen török bálokat is rendeztek – az alacsonyabb társadalmi közegben továbbra is erősen jelen volt a középkorból hagyományozódott törökkép. A széles körben elterjedt és a 18. század végéig rendszeresen megrendezett (nép)ünnepélyeken (mint pl. a Bäckerumzug, a Hernalser Eselritt vagy a Türkenkopfstechen) szimbolikusan jelent meg az egykori ősellenség felett aratott győzelem ábrázolása.

A 18. század végén Bécsben megindult magyar nyelvű folyóiratok (pl. a Hadi és más nevezetes történetek) törökképe hasonlóan többrétegű, ugyanakkor a török nemzeti sztereotípiák javulásának nyugati szakirodalomból ismert tendenciája nem található meg bennük. A "barbár török" képe mellett a keresztény Európa megmentésére igyekvő magyar hősök dicstoposzai jellemzőek.

Szakirodalom:
- Europa und die Türkei im 18. Jahrhundert, szerk.: Barbara Schmidt-Haberkamp, Bonn, 2011.
- Cirakman, Asli: From the „Terror of the world“ to the „Sick Man of Europe“. European Images of Ottoman Empire and Society from the Sixteenth Century of the Nineteenth, New York, 2005.
- Rehrmann, Marc-Oliver: Ehrenthron oder Teufelsbrut: Das Bild des Islams in der deutschen Aufklärung, Zürich, 2001.

- Képek az eseményről galériánkban (A fényképeket Ágai Ágnes és Bibor Máté  készítette).
- Beszámolók a Nyitott Napok vendégelőadásairól.

Újra az Egyetemi Könyvtárban jártunk

2018. február 26-án és 28-án is a KITI másodéves, BA könyvtörténet specializációs diákjaival látogattunk az Egyetemi Könyvtárba.

Hétfőn a diákok először az intézmény történetével és reprezentatív tereivel (Aula, Főlépcsőház, Nagyolvasó) ismerkedtek meg, majd pedig a Műemlékraktárban megtekintették a "Luther-nyomtatványok" című, az Egyetemi Könyvtár régi nyomtatványaiból Dr. Knapp Éva által rendezett kiállítást. A tárlat kurátora félórás vezetés keretében mutatta be a reformáció 16–17. századi emlékeit. Így a hallgatók nem csak az egyes kötetekhez kapcsolódó érdekességekről értesülhettek első kézből, hanem bepillantást nyerhettek a kiállításrendezés műhelytitkaiba is. Az intézmény kedves gesztusaként a diákok ajándékba kapták a kiállítás katalógusát és a Könyvtár által kiadott képeslapokból is válogathattak.

Szerdán az EK könyvkötészetére és restaurátor műhelyébe látogattunk. Kalauzunk, Szalaváry Mikós konkrét példákon (pergamenkódex, ősnyomtatvány, antikva, 19. századi folyóirat stb.) szemléltette a kötetek jellegzetes sérüléseit és a könyv-penészedés típusait. Láthattuk a sérült lapok papíröntéssel, ill. japánpapírral történő kiegészítésének munkálatait, megismerkedhettünk a különféle fűzéstípusokkal és megtekinthettünk a restaurálási munkálatok során előkerült a kódextöredékeket is.

Ezúton is köszönjük Mátyás Melinda segítségét, Acsai Jánosnak pedig a fényképek készítését.

- Fényképek 2018-02-26 | 2018-02-28